támasz zsaroló félmosoly rettenthetetlen szavak sok ember
egyenes arcát régen belepte a salak szerettem csodálni csodáltam
szerettem büszke idiótákra ráuntam meredtem mint kapura
borjú igénytelen gyenge hazugságok
nehéz bat ájlávjú kergetem tervem
kiegészítendő kérdésekkel miket régóta
fel kéne már tennem neked adom önmagam megteheted
hogy ráncolod homlokod csókom adom
rá majd megkeresem hátha rejtegeted kertedben
homokod belefekszem beletúrok hajadba odaképzelem falamra tátott
mosolyod amint rám veted
homokból épített érzelmeket küldök neked
