Rád várok. Rád, és egy arctalan mosolyra, amiről talán tudni sem fogok.
2013. április 10., szerda
Mindenki másképp
Van, aki vakon, van, aki némán. Néha siketen, sokszor bénán. Artikulálatlanul és elröhögve, térden csúszva, könyörögve. Porcukrot a szembe szórva, élősködve, féreg módra. Sajnálatból, kegyelemből, dicsőségből, szeretetből. Emberi dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése