Tudod...legszívesebben itt hagynék mindent, és elmennék. De messzire. Magam után hagyva a gondokat, veszekedéseket, értetlen embereket, kötelességeket, elvárásokat, célokat... és valahol teljesen máshol, ahol egy ember sem ismer még, újra kezdeném. Összegyűrném az eddigi életem, kidobnám a kukába, és megkezdeném azt a bizonyos tiszta lapot. Te megtennéd? Tudod, szerintem ilyen drasztikus lépésre nem mindenki lenne képes. Sőt. Aki képes rá, az megteszi. A többiek pedig vagy megpróbálják kihozni a maximumot abból, ami van, vagy csak sopánkodnak a szemétkupac életük felett. Tudod, én megrugdosnám a sopánkodó embereket. Hiszen ki hibája, hogy ott tart, ahol? Ki tegyen helyette, ha nem ő? Rengetegszer öntöttem lelket ilyen emberekbe... és azt veszem észre, hogy felesleges rajtuk idegeskednem. Ha egyszerűen nem képesek megmozdulni, nem lökdöshetem őket végig. Annyi energiám nekem sincs. Tudod, mire jöttem rá? Hogy senki nem csinál meg helyetted semmit. Vagy ha igen, akkor vagy bamba vagy, vagy mázlista. Ennyit erről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése